2000-2020

2003-ra imaházunk épülete nagyon leromlott, generálisan felújításra szorult. A tetőszerkezetet, ifjúsági termeket, lelkipásztorlakást, gondnoklakást, lépcsőházakat, imatermet és a kiszolgálóhelyiségeket, a pincét, a teljes fűtést, víz és villanyszerelést érintő felújítás komoly anyagi áldozatvállalás mellett, kevesebb mint egy év alatt valósult meg Istenünk segítségével.

2003 októberétől Lőrik Levente volt a Gyülekezetünk lelkipásztora. A Rákosszentmihályi Baptista Gyülekezet taglétszáma ekkor 79 fő volt. Ezen időszakban is történtek megtérések, megújulások. A fő feladatunk, a lélekmentés mellett fizikailag is gyarapodtunk, megépítve az új oldalkerítést az imaház udvarán.

2007 és 2017 között Marton Zsolt volt Gyülekezetünk lelkipásztora. Ezen időszakban adhattunk hálát Gyülekezetünk fennállásának 100. évfordulója alkalmából.

2018-ban érkezett Gyülekezetünkbe Seres Győző testvér és családja. A mintegy 40 fős közösség jelentős részét a kisgyermekek és az idős testvérek adják, így a szolgálatunkat ezzel összhangban folytatjuk. Seres testvér érkezésével megerősödött az idős otthonban történő szolgálat, valamint a zenei szolgálatok is. A gyermekek részére furulyaoktatás kezdődött, a közös éneklések, a házi csoportok, a rendszeres Agapé alkalmak és a táborok szervezése is a testvérek aktív részvételével zajlik. 2019-ben jelentős felújításokra került sor, az imaház udvarán játszósarok került kialakításra, egyúttal korszerű technikai felszerelések kerültek beszerelésre – a testvérek adományai és a XVI. kerületi Önkormányzat támogatásával.

2020-ban a koronavírus járvány hatására kezdődött meg az Igehirdetések online megosztása, amely további technikai újításokat igényelt.

Talán ez az utolsó momentum is érzékelteti, hogy milyen nagy változások történtek a világban 1914-től, a baptista misszió rákosszentmihályi indulásától, mikor még egyedüli hírközlési eszköz - az evangélizációra történő hívogatás érdekében - a fabarakkokra kifüggesztett plakát volt. Jelenleg számos informatikai eszköz és csatorna áll rendelkezésünkre Jézus Krisztus örömhírének továbbadására – élnünk kell ezzel a lehetőséggel. Ebben elődeink hűségét és kitartását ma is példának tekintjük, s szeretnénk mindazt elvégezni, amit a mi nemzedékünkre bízott a gondviselő Isten.

Tudjuk, hogy a világ változásai és az utolsó idők nehézségeinek sem kell kétségbe ejtenie vagy elkeserítenie, mert életünk, s így evangélium-hirdetésünk alapja az a Jézus Krisztus, aki „tegnap, ma és mindörökké ugyanaz” (Zsid 13:8).